Leszokni a telített zsírsavakról,
eldöntendő kérdésekről,
szexről.
Aztán neki a hegynek, futni,
amíg csak lehet.
Ismételni valamit
a kétségbeesés erejével,
rugalmatlanul.
Nem bízni többé a blogokban,
vezető pincék boraiban,
a pontos érkezésben.
Csak az árakat figyelni:
hogy mikor, mit, mennyiért kapsz meg.
Beszerezni, ami megéri,
aztán még azt is, amit lehet.
Védelmezni tíz körömmel.
Közben pedig álmodozni a húsvétról,
és nem írni többé, csupán nejlonzacskókat
táncoltató patakvízre
egy letört rádióantennával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése